Balatongyörök elhelyezkedése
A település a Keszthelyi hegység keleti részén, erdo és víz között terül el. A hegységet mészko és dolomit alkotja, amely a triász kori tenger apró állatainak mészvázából képzodött. Ez az eredet meghatározza a jelenlegi talajviszonyokat is. Az egész falu területén meszes-köves rendzina talajok találhatók. A talaj néhol olyan köves, hogy csak néhány centiméter a termoréteg, alatta pedig 60-70 cm-es kopad húzódik. Az egyik településrész neve utal is erre - Kövesmezo, így hívják a nyugati részen fekvo területet, melynek egyik sarkában található a falu temetoje.
A falu három éghajlati terület találkozásánál fekszik. Meleg nyarak, hideg telek jellemzik, érvényesül a kontinentális hatás, de ennek szélsoségeit enyhíti az óceáni hatás, melyek kiegészülnek a mediterrán hatással, amit a Földközi-tenger közelsége okoz. Az éghajlat és a talajtulajdonságok meghatározzák az itt élo növényvilágot. A falu határában kezdodo Nemzeti Parkban cseres-tölgyesek, karszt-bokorerdok, és a telepített feketefenyves határozzák meg a képet. Foleg osszel nyújtanak lenyugözo látványt a pirosló levelu cserszömörce bokrok. Védett növények is szép számmal találhatók a vidéken: kosborok, apró noszirom, páfrányok. A mediterrán vidékre jellemzo növények közül a kakukkfu, a szurokfu (oregano) kituno fuszernövény. Kituno lekvár fozheto a szinte mindenhol eloforduló szederbol, a kék bogyójú kökénybol, és a kora tavasszal sárgán viruló som piros termésébol. A falu képét meghatározza a régi villasor hatalmas hársfáival, a strand pedig öles platánfáival, melyek a sétányt szegélyezik. A házak kertjeiben még találkozhatunk a hagyományos falusi kertekkel, virágokkal: muskátlival, mályvával, oszirózsákkal, krizantémokkal.
Az állatvilág is rendkívül gazdag. Az erdoben ozeket, szarvasokat, rókákat láthatunk. Számos madárfaj is megtalálható, az erdoben, mezon gyakori a fácán, a csapatosan repülo varjak és a kedves énekesmadarak: a cinegék, a tengelic, meggyvágó. Kétéltuek és hüllok is nagy számban élnek a környéken, megtalálható a pannongyík, vízi sikló, erdei sikló. A Balaton vize halban gazdag, akár a partról akár csónakból horgászhat az ember. Horogra akadhat ponty, csuka, angolna és a kisebb értéku keszeg, kárász is.
Római telep és fürdő
A II. századból származó római villát és a hozzá tartozó fürdot 1938-ban kezdték feltárni. A 11 m x 15 m alapterületu fürdonek -, amin átfolyt a közelben található (ma is aktív) római forrás vize - öt helyisége volt. A részben feltárt romokat visszatemették, ami látható belolük, azt a Szépkilátó tövében található Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén tekinthetik meg.
Római forrás
A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdoépületének vízellátását. Késobb Kápolna kútnak is hívták. 2001-ben újította fel a forrást és környékét a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület.
Szépkilátó
A 71-es foút mellett található a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó, mely mai nevét Eötvös Károlytól kapta, aki 1855-ben járt ezen a vidéken, s elragadtatásának így adott hangot: "_Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot eloször megláttam_ Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna." Belátható innen a Balaton egy része, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Kopasz-hegy, Szigliget, Gulács, a Badacsony és a Tapolcai medence. Az itt található fekete fenyoket Festetics Tasziló herceg skót származású felesége Lady Mary Douglas Hamilton (1850-1922) hercegno, az angol királyi család rokona ültette, aki gyakran kikocsizott ide Keszthelyrol a szép kilátás miatt. A Szépkilátót régen Kápolna dombnak hívták, mert aljában a domonkos rendiek kolostora állt, akik szolomuveléssel foglalkoztak. Amikor 1782-ben II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, el kellett hagyniuk a kolostort, ami késobb pusztulásnak indult, és a maradványait építoanyagnak elhordták a becehegyi tanyák építésekor.
Az 1831-33 között klasszicista épült római katolikus templomot Szent Mihály foangyal tiszteletére szentelték. 1892-ben renoválták. A templom falán olvasható annak a harminc györöki lakosnak a neve, akik életüket vesztették az elso világháborúban. Az épület mögött az egykori öregtemeto népi sírkövei találhatók.
Szobaku-barlang
Balatongyörök határában, attól 4 km-re északra, a Szobako-hegy nyugati oldalában található. A barlang 6-8 m magas és 2,5-3 m széles, felfelé keskenyedo fülke, amely egy dolomitszikla hasadékából alakult ki. Bejárati nyílása 1 m széles és 4 m magas.
Büdöskút puszta
Györöktol 6-7 km-re az erdoben található völgy (Mogyorós u. - erdészeti út - Büdöskút), amely nevét az évtizedekkel ezelott még muködo bovizu forrásáról kapta, amit mára az 1970-es 80-as évek környékbeli bauxitbányászatát kíséro karsztvízkiemelés elapasztott. Az erdovel körülvett völgyben hajdan vaddisznótenyészet, majd 1945 után csikónevelo telep muködött. 48 hektáros arborétumát 1937-ben létesítették, 20 ezer facsemetét ültettek el különböző nyitvatermő fajokból. A területet 1976-ban védetté nyilvánították. A puszta napjainkban sajnos elhagyatott, mégis érdemes felkeresni, hangulatos szalonnasüto hely található mellette.
Népi építészet
A 71-es foút feletti domboldalon, Becehegyen, amely Balatongyörökhöz tartozik, múlt századból származó présházakat, borospincéket láthatunk.
A település a Keszthelyi hegység keleti részén, erdo és víz között terül el. A hegységet mészko és dolomit alkotja, amely a triász kori tenger apró állatainak mészvázából képzodött. Ez az eredet meghatározza a jelenlegi talajviszonyokat is. Az egész falu területén meszes-köves rendzina talajok találhatók. A talaj néhol olyan köves, hogy csak néhány centiméter a termoréteg, alatta pedig 60-70 cm-es kopad húzódik. Az egyik településrész neve utal is erre - Kövesmezo, így hívják a nyugati részen fekvo területet, melynek egyik sarkában található a falu temetoje.
A falu három éghajlati terület találkozásánál fekszik. Meleg nyarak, hideg telek jellemzik, érvényesül a kontinentális hatás, de ennek szélsoségeit enyhíti az óceáni hatás, melyek kiegészülnek a mediterrán hatással, amit a Földközi-tenger közelsége okoz. Az éghajlat és a talajtulajdonságok meghatározzák az itt élo növényvilágot. A falu határában kezdodo Nemzeti Parkban cseres-tölgyesek, karszt-bokorerdok, és a telepített feketefenyves határozzák meg a képet. Foleg osszel nyújtanak lenyugözo látványt a pirosló levelu cserszömörce bokrok. Védett növények is szép számmal találhatók a vidéken: kosborok, apró noszirom, páfrányok. A mediterrán vidékre jellemzo növények közül a kakukkfu, a szurokfu (oregano) kituno fuszernövény. Kituno lekvár fozheto a szinte mindenhol eloforduló szederbol, a kék bogyójú kökénybol, és a kora tavasszal sárgán viruló som piros termésébol. A falu képét meghatározza a régi villasor hatalmas hársfáival, a strand pedig öles platánfáival, melyek a sétányt szegélyezik. A házak kertjeiben még találkozhatunk a hagyományos falusi kertekkel, virágokkal: muskátlival, mályvával, oszirózsákkal, krizantémokkal.
Az állatvilág is rendkívül gazdag. Az erdoben ozeket, szarvasokat, rókákat láthatunk. Számos madárfaj is megtalálható, az erdoben, mezon gyakori a fácán, a csapatosan repülo varjak és a kedves énekesmadarak: a cinegék, a tengelic, meggyvágó. Kétéltuek és hüllok is nagy számban élnek a környéken, megtalálható a pannongyík, vízi sikló, erdei sikló. A Balaton vize halban gazdag, akár a partról akár csónakból horgászhat az ember. Horogra akadhat ponty, csuka, angolna és a kisebb értéku keszeg, kárász is.
Római telep és fürdő
A II. századból származó római villát és a hozzá tartozó fürdot 1938-ban kezdték feltárni. A 11 m x 15 m alapterületu fürdonek -, amin átfolyt a közelben található (ma is aktív) római forrás vize - öt helyisége volt. A részben feltárt romokat visszatemették, ami látható belolük, azt a Szépkilátó tövében található Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén tekinthetik meg.
Római forrás
A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdoépületének vízellátását. Késobb Kápolna kútnak is hívták. 2001-ben újította fel a forrást és környékét a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület.
Szépkilátó
A 71-es foút mellett található a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó, mely mai nevét Eötvös Károlytól kapta, aki 1855-ben járt ezen a vidéken, s elragadtatásának így adott hangot: "_Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot eloször megláttam_ Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna." Belátható innen a Balaton egy része, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Kopasz-hegy, Szigliget, Gulács, a Badacsony és a Tapolcai medence. Az itt található fekete fenyoket Festetics Tasziló herceg skót származású felesége Lady Mary Douglas Hamilton (1850-1922) hercegno, az angol királyi család rokona ültette, aki gyakran kikocsizott ide Keszthelyrol a szép kilátás miatt. A Szépkilátót régen Kápolna dombnak hívták, mert aljában a domonkos rendiek kolostora állt, akik szolomuveléssel foglalkoztak. Amikor 1782-ben II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, el kellett hagyniuk a kolostort, ami késobb pusztulásnak indult, és a maradványait építoanyagnak elhordták a becehegyi tanyák építésekor.
Az 1831-33 között klasszicista épült római katolikus templomot Szent Mihály foangyal tiszteletére szentelték. 1892-ben renoválták. A templom falán olvasható annak a harminc györöki lakosnak a neve, akik életüket vesztették az elso világháborúban. Az épület mögött az egykori öregtemeto népi sírkövei találhatók.
Szobaku-barlang
Balatongyörök határában, attól 4 km-re északra, a Szobako-hegy nyugati oldalában található. A barlang 6-8 m magas és 2,5-3 m széles, felfelé keskenyedo fülke, amely egy dolomitszikla hasadékából alakult ki. Bejárati nyílása 1 m széles és 4 m magas.
Büdöskút puszta
Györöktol 6-7 km-re az erdoben található völgy (Mogyorós u. - erdészeti út - Büdöskút), amely nevét az évtizedekkel ezelott még muködo bovizu forrásáról kapta, amit mára az 1970-es 80-as évek környékbeli bauxitbányászatát kíséro karsztvízkiemelés elapasztott. Az erdovel körülvett völgyben hajdan vaddisznótenyészet, majd 1945 után csikónevelo telep muködött. 48 hektáros arborétumát 1937-ben létesítették, 20 ezer facsemetét ültettek el különböző nyitvatermő fajokból. A területet 1976-ban védetté nyilvánították. A puszta napjainkban sajnos elhagyatott, mégis érdemes felkeresni, hangulatos szalonnasüto hely található mellette.
Népi építészet
A 71-es foút feletti domboldalon, Becehegyen, amely Balatongyörökhöz tartozik, múlt századból származó présházakat, borospincéket láthatunk.
